Így kell adót fizetni az albérlet után - íme, minden tudnivaló!

2015-01-13 | Openhouse Szeged Ingatlaniroda

Mikor, mennyi adót kell fizetni egy magánszemélynek az albérlet után, mi a teendő, ha a bérlő nevére jönnek a közüzemi számlák? - ezekre és számos más kérdésre is választ ad a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) összefoglalója. Van olyan eset is, amikor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni.

Az ingatlan-bérbeadás 2010. augusztus 16. óta adószám kiváltása nélkül, adóazonosító jel birtokában is végezhető, amennyiben a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az ingatlant nem az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak adja bérbe és az ingatlan-bérbeadásra nem választott adókötelessé tételt az általános forgalmi adót érintően - írta érdeklődésünkre a NAV.


A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján a magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely az összevont adóalap részét képezi.

A jövedelem megállapítása a magánszemély döntése alapján 10 százalék költséghányad alkalmazásával, vagy tételes költségelszámolással történik. Bevételnek minősül a bérlő által fizetett bérleti díj, és az általa megtérített közüzemi díjak összessége. A 10 százalék költséghányad alkalmazása azt jelenti, hogy a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. A tételes költségelszámolás választása esetén a bevételből a számlával igazolt kiadásokat, például az ingatlan javítására, karbantartására, felújítására fordított összegeket, valamint az értékcsökkenés összegét is le lehet vonni.

Gyakran előfordul, hogy a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, emiatt a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak. Ilyen esetben a bérlő által a közüzemi szolgáltató részére fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, ezért költségként sem számolható el. A mérőórák átíratása esetében emiatt jellemzően a 10 százalék költséghányad alkalmazását választják az adózók.

A jövedelem után az adó mértéke 16 százalék.

Év közbeni adóelőleg is van

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni. Ha a bérlő magánszemély, a bérbeadónak kell az adóelőleget negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie. Az adóelőleg alapja a bevételből a 10 százalék költséghányad levonásával, vagy tételes költségelszámolással megállapított jövedelem, az adóelőleg mértéke a jövedelem 16 százaléka.

Amennyiben a bérlő kifizető, például egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság, a bérbeadó magánszemély részére kifizetett bérleti díjból neki kell az adóelőleget megállapítania, levonnia és megfizetnie. Az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a bérbeadónak, melynek kötelező adattartalmáról az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik.

Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem összege meghaladja az adóévben az egymillió forintot, a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a teljes jövedelem után, a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, mely 2014-ben 450 ezer forint.

Fontos tudnivaló, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, így a bérleti szerződés hiánya sem menti fel a bérbeadót az adófizetési kötelezettség teljesítése alól.

Az ingatlan-bérbeadás részletes szabályairól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található 10. számú információs füzetben olvashatnak az érdeklődők. Forrás:Napi.hu

Franchise Központ: 9023 Győr, Verseny utca 32.   Telefon: +36 70 977 78 33   E-mail: